Az angol nyelv befolyása a világra nagyobb, mint a latiné valaha volt. Mivel az angolszászok nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátítására, kormányzati és civil szervezeteik tudása a helyi kultúráról örökké felületes marad – figyelmeztet egy nyelvészprofesszor.
Amikor a világ legnagyobb alapkezelője úgy döntött, hogy Budapesten hozza létre új innovációs központját, megkérdeztem a vezérigazgatót, miért mellettünk döntöttek. A nyelv miatt – hangzott a felelet. Elmondása szerint arra már régen rájöttek, hogy angol anyanyelvűként az amerikaiak és a britek nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátítására, így a cég New York-i és londoni főhadiszállásain dolgozók sosem esnek át a nyelvtanulással járó „agyi tréningen”, így az innovációban is szerényebb a teljesítményük. Másrészt a vállalat vezetőinek visszatérő élményük, hogy az újító szellemet igénylő feladatokban mindig a magyarok a legképességesebbek. Szerintük ennek oka a nyelv.
A nyelv szerepéről már többször írtam ezeken a hasábokon – legutóbb Sverker Johansson könyve kapcsán, aki bebizonyította, hogy a kizárólag a Homo sapiensre jellemző klasszikus, többgenerációs családmodell tette lehetővé az emberi nyelv kialakulását és vele a civilizációt megalapozó kognitív ugrást. Most essen szó az angol mint nemzetközi nyelv felemelkedéséről és a helyi nyelvek megőrzésének jelentőségéről.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Miközben a Tisza fővárosi politikusától csak egy érzéketlen megszólalásra futotta, Magyar Péter egyetlen Ukrajnát bíráló hangot sem mert kiejteni a száján azok után, hogy ukrán toborzók vertek össze egy magyar állampolgárt, aki később életét vesztette.
